Kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei
Tartalom
- Kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei
- Kötőszövet szisztémás betegségei a. Szisztémás sclerosis (scleroderma) - A betegség és tünetei
- Ai|Life OKOSLELET tájékoztató
- Mi kapcsolódik a kötőszövet szisztémás betegségeihez. Vegyes kötőszövet betegség (MCTD)
- Kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei. Mi a scleroderma?
- Autoimmun betegségek tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása
Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy as kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.
RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása arthritismely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet.
Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Típusosan a proximális interfalangeális ízületek PIPa metakarpofalangeális MCPilletve a lábon a metatarzofalangeális ízületi sor MTP érintettek, a disztális interfalangeális ízületek DIP jellegzetesen megkíméltek.
Ritkábban nagyobb ízületek pl. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is.
Kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei
A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza polyarthritisritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik oligoarthritis. A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés utáni ismételt mozgatásra fájdalmas. Típusos a hosszan, kb. Ez segíthet elkülöníteni a nem gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól pl.
Kötőszövet szisztémás betegségei a. Szisztémás sclerosis (scleroderma) - A betegség és tünetei
Reumatoid artritisz megjelenése a kézen. Jól látható az ujjak jellegzetes ulnáris deviációja előrehaladott betegségnél A reumatoid artritisz az ízületi tokot belülről bélelő ún. A szinóviumban található sejtek, a szinoviociták az elsődlegesen érintett sejtek, a porcsejtek mellett.
A szinoviocitákat két alcsoportra osztják, makrofág-szerű szinoviocitákra MLS és fibroblaszt-szerű szinoviocitákra FLS. A betegségben a makrofág-szerű szinoviociták fokozottan termelnek gyulladást serkentő citokineket.
Ai|Life OKOSLELET tájékoztató
Emellett a fibroblaszt-szerű szinoviociták is abnormálisak, kísérletekben képesek például betörni a porcszövetbe, károsítva kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei az ízületi felszíneket.
A szinóvium megvastagszik, benne számos elhalás nekrózis jön létre, emellett fokozott érújdonképződés figyelhető meg, a képződő kötőszövet pannus lassan kitölti az ízületi üreget és károsítja az ízületi porcot, illetve az alatta található csontot is. Mindez az ízület deformálódásához, mozgásképességének csökkenéséhez vezet. Késői stádiumban jellegzetesen torz kéztartás alakul ki, az ujjak rendszerint hiperextendáltak és a singcsont irányába deviálnak ulnáris deviáció.
A granulómák széli részeit limfocitákkal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek reumatoid faktor RF pozitív betegekben.
A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre. Jellegzetesek benne a többmagvú óriássejtek, melyek azonban csak az exudátumok kevesebb mint felében vannak jelen.
Az említett intersticiális alveolitiszen kívül a bőrben található reumás csomókhoz hasonló csomók a tüdőkben is kialakulhatnak, melyek szövettanilag a bőrben található elváltozásokkal azonos granulómák és feltehetően szintén szisztémás vaszkulitisz áll a hátterükben. Caplan-szindróma, melyben az előbb említett csomós elváltozásokat a tüdőben szén lerakódása pneumoconiosis kíséri.
Mi kapcsolódik a kötőszövet szisztémás betegségeihez. Vegyes kötőszövet betegség (MCTD)
Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reumatoid faktor pozitivitása.
A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki keratoconjunctivitis sicca. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása angolul : peripheral ulcerative keratitis, PUKmelynek leggyakoribb oka a reumatoid artritisz.
NSAID -ok, ciklosporinpenicillaminarany -sók.
Kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei. Mi a scleroderma?
A vasat elsősorban az aktivált makrofágok veszik fel. A csökkent fehérvérsejtszám leukopenialépmegnagyobbodás splenomegalia és a reumatoid artritisz együttes előfordulása esetén a betegségre Felty-szindrómaként hivatkoznak, [38] mely azonban ritka, a reumatoid artritiszes betegek kevesebb mint 1 százalékában lép fel.
A betegség egyaránt érintheti a környéki és a központi idegrendszert. A környéki idegrendszeri bántalmak egy részét a betegségre jellemző szisztémás érgyulladás okozza pl. Feltételezések szerint különböző környezeti hatások válthatják ki a betegséget kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei arra genetikai hajlammal rendelkező egyénekben.
New insights into the pathogenesis of systemic sclerosis. Autoimmunity Reviews. New England Journal of Medicine.
A genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékban genetikai, mely öröklődik. Reumatoid artritiszben elsősorban a bélrendszeri mikrobiom került a kutatások középpontjába, bár szerepének pontos tisztázása további vizsgálatokat igényel.
Mindazonáltal egyre több adat áll rendelkezésre a D-vitamin immunmoduláns szerepéről, [56] és vizsgálják a D-vitamin pótlás terápiás hatásait is. A kezdeti kiváltó ingert ún.
- Hasznos termékek térd ízületi gyulladás esetén
- Fájdalom a váll és könyökízületben
- Közös gyógyszer összehasonlítás
Ez a folyamat már önfenntartó, a kiváltó hatás megszűntével is megmarad és progrediál. A betegség során a különböző szervekben és szövetekben lezajló gyulladásos folyamatok viszonylag jól ismertek, azonban a kiváltó tényezőkről és arról, hogy azok miként váltják ki a kórképet, meglehetősen kevés ismeret áll rendelkezésre.
Az bizonyított, hogy az RA-s betegekben már jóval akár évekkel a betegség megjelenése előtt kialakul az autoimmunitás és jelen vannak a kórképre jellemző autoantitestek a vérükben. Az antitestekhez hasonlóan a gyulladásos citokinekilletve a gyulladást jelző C-reaktív protein CRP szintje is emelkedett már a tünetek megjelenése előtt.
Autoimmun betegségek tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása
A betegség patogenezisében fontos szerepet játszhat az ízületben található fehérjék citrullinációja. Az érintett ízületekben a PAD enzim által több fehérje is citrullinálódik, például a vimentin, a II-es típusú kollagén, a fibrin és a fibrinogén, ezek ellen az ízületben helyileg is termelődnek ellenanyagok ACPA, anti-citrullinált protein antitest az odavándorló plazmasejtek által.
A citrullináció normálisan is előfordul különböző szövetekben, azonban RA-ban feltehetően megszűnik a citrullinált ízületi fehérjékkel szembeni immuntolerancia. Az antitestek pontos szerepe nem ismert, immunkomplexek képzését követően egy részüket a makrofágok felszínén található Fc receptorokmásik részüket a komplementen keresztül az ugyancsak a makrofágokon megtalálható komplement receptorok kötik meg.
Mindez a makrofágok aktivációját idézi elő. A helyi immunreakció és gyulladás következménye az ízületi folyadék fokozott termelése, az ízületi tok megvastagodása, a fokozott érújdonképződés, és hosszú távon kötőszöveti orvosi vizsgálat szisztémás betegségei ízület maradandó károsodása.
Gyógyszeresen a betegség gyulladásos fázisába lehet beavatkozni, az autoimmunitást megszüntető szerek jelenleg nincsenek. Több adat is van arra vonatkozóan, hogy az autoimmunitás nem primeren az ízületben kezdődik, hanem a nyálkahártyákon.
Diagnosztika[ szerkesztés ] A betegség diagnózisa alapvetően klinikai, a beteg panaszain és a fizikális vizsgálat során talált eltéréseken alapul.
A bőr fényessé és feszessé válik. Két különböző típusú szkleroderma létezik: lokalizált szkleroderma és szisztémás szklerózis. Lokalizált szkleroderma esetén a betegség a bőrre és a bőr alatti szövetekre korlátozódik. Átterjedhet a szemre, és uveitiszt okozhat, valamint érintheti az ízületeket is, ahol artritiszt ízületi gyulladást idézhet elő. Foltokban morfea vagy sávokban lineáris szkleroderma jelenhet meg.
Az ízületek gyulladása mellett a betegnek lehetnek általános panaszai is, pl. A betegség amerikai diagnosztikus kritériumait ben dolgozták ki, [64] mely azonban alkalmatlan volt a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására és inkább csak előrehaladott betegség esetén volt használható, ezért ben átdolgozták és megszületett a es amerikai-európai közös kritériumrendszer, [65] mely egyúttal a betegek különböző alcsoportokba való besorolását is lehetővé teszi. A korai diagnózis rendkívül fontos, hiszen az előrehaladott betegségben tapasztalt károsodások visszafordíthatatlanok, illetve a kezeletlen betegség számos olyan szövődménnyel rendelkezik, mely statisztikailag megrövidíti a benne szenvedők élettartamát.